http://data.hu/get/2282030/II._fejezet.rar.html
és
http://data.hu/get/2282317/III._fejezet.rar.html

A könyvet ezen a linken éritek el:
http://data.hu/get/2280364/Anthony_Giddens_-_Szociologia.pdf.html

a részletet ezen a címen éritek el:
http://data.hu/get/2280357/26912924-Falus-Ivan-DIDAKTIka.pdf.html

Fejlődéstörténeti kérdések

- tanuláselmélet: központban: a tanár személyiségét kutatja. a tanár letanítja az anyagot

- oktatáselmélet: vizsgálja a tanár és a tanulók tevékenységét is. A tanulók mit dolgoznak órán.

- didaktika: tanítani, irányítani, tervezni
két kérdésre keresi a választ:

- MIT? Az ismeretanyag tartalma, a tananyag?

- HOGYAN? Hogyan épüljön fel a tanóra? Milyen módszer? Milyen eszköz?

Fejlődés:

- Racke Farkas: 17. századi oskolamester. didaktikusnak nevezte magát

- Comenius: 1592-1670, egyetemes neveléstörténet legjelentősebb alakja. papi és tanári tevékenység. Herbonnba ment, majd Heindelbergben természettudományokkal foglalkozott Prenauban latin iskola vezetősége, Olmützben tanító tevékenység mellett a cseh testvérek papja. Fulnek 1618. 30 éves háború. Lissa: 1632: didaktika Magna, Pansophia – Egyetemes bölcsesség. 1641-ben eretnekséggel vádolják Londoban, majd Svédországba menekül, ahol 1642-1648-ig tankönyvírással foglalkozik
Lórándfy Zsuzsanna 1650-ben Sárospatakra hívja

Sárospatak:1650. A nagyfényű pataki főiskola eszménye- beszéd a lelki tevékenységek kiműveléséről
Schola Pansophia- a pánszofista iskola terve
7 osztály, 3 alsó, 4 felső
1. az anyanyelv alapjai, elemző, analitikus

2. nyelvtani szabályok

3. ékes nyelvhasználat

4. tudományos ismeretek

1654-ben elhagyja Sárospatakot
1653. Könyvekről, Schola Ludus- Iskolai játékok
Didaktika Magna
oktatási és nevelési kérdések, optimista felfogás, hisz a nevelhetőségben, hasonlatok, megfelelő szakértelem
tipizálja a gyermekeket: 
éles eszű szorgalmas
éles eszű lusta
éles eszű makacs
gyengeképességű szorgalmas
gyengeképességű lusta
gyengeképességű makacs
Fontos a fegyelmezés, rend és fegyelem legyen az iskolában. Ha egy tanárnak fegyelmezni kell, már probléma van. A tanár már nem tudja lekötni a gyermeket. A tevékenységgel, munkával kialakított fegyelem fontos. A fegyelmezetlenség minősíti a tanárt.
A tanító olyan legyen, mint a nap. A nap mit jelent az embernek, a természetnek? Az élethez szükséges fény és meleg. Ilyennek kell lenni a tanítónak. Tudásával adja azt a fényt, amikor az ismertet egy még meg nem ismert felé viszi a gyermeket, szeretettel. Gárdonyi szerint a tanító a lámpás, a tanítványnak nem csak tudásra van szüksége, hanem szeretetre is.
Comenius didaktikai nézetei:

1. megalkotta a tanév fogalmát: ősszel kezdődő tanítás, nyár kezdetéig
2. tanóra megalkotása: a gyermekek csak bizonyos ideig tud figyelni, egy-egy óra után szünetet kell tartani. elemi iskolában napi 4 óra, a gimnáziumban 8 órát töltsenek a gyermekek. Délelőtt az értelem fejlesztésére fordítsák az órákat, délután pedig a készségek fejlesztésével foglalkozzanak.
3. tanítási óra menete: a tanár magyarázza el az anyagot, gyakoroltassa, kérje számon
4. a tantervi gondolkodás alapjai: az iskola legfontosabb dokumentuma, ebben tantárgyanként, osztályonként jelölik meg, mit kell tanítani, s megjelölik a követelményeket.
5. Az iskola szervezeti elképzelése:

Életkor	Iskolahely	Tananyag	Típus
0-6	család	vallási, munkára nevelés	anyai iskola
6-12	minden településen	írás, olvasás, számtan, vallás	anyanyelvi iskola
12-18	városokban	etika, földrajz, fizika, kémia, hét szabad művészet: trívium, quadrívium	gimnázium
18-24 ( a felnőtté válás kora)	Egyházi központokban	bölcselet, teológia, jog, orvosi	akadémia(fakultások)

Didaktika Magna: megalkotta a didaktikai alapelveket.
Didaktikai alapelv: olyan törvényszerűség, melyet a tanítás-tanulás folyamatában érvényesíteni kell.

Alapelvek: (Comenius és a mai elvek együtt)

- szemléletesség (NEM szemléltetés): nem mutatom be, hanem elképzeltetem

- tudatosság: ne a tekintély alapján fogadtassuk el a dolgokat a gyermekkel. Ok- okozati összefüggések feltárása

- fokozatosság elve: egyszerűtől haladjunk a bonyolult felé. Vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat, fokozatosan terheljük a gyerekeket!

- rendszeresség: logikusan felépítve mondjuk el a mondanivalót, az anyag legyen követhető, rendszerszerű, érthető.

- az ismeretek koncentrikus bővítése: életkori sajátosságok figyelembevételével bővítsük az ismeretanyagot

- motiváció elve: belső érdeklődés felkeltése

- aktivitás elve: tevékeny legyen a gyermek a tanulási folyamatban, ne passzív befogadó legyen, hanem terhelni kell, képességeinek megfelelően

- tudástartósság elve: ellenőrzés, gyakoroltatás beiktatása a tanulás-tanítás folyamatába, ismétlés, gyakorlás, számonkérés

- a tanár vezető szerepe és a tanuló fokozódó önállóságának elve: a tanár vezető szerepe sosem adható fel a tanítás- tanulás folyamatában, a szerepet úgy kell megtartani, hogy növeljük a gyermek önállóságát

- a gyakorlat és elmélet egységének elve: amennyiben lehetséges, mindig a gyakorlatból induljunk ki a tanítás során. mindig ehhez társítjuk az elméletet. 1961. évi III. reformtörvény: növelni kell a gyakorlati foglalkozásokat az iskolában (technika óra)-> szakközépiskola eredete

Comenius- Orbis pictus: szemléletes oktatás. Az egyetemes és a magyar neveléstörténet jelentős alakja.

John Locke: Londonban tanult, bölcseletet, görögöt, orvosi fakultást. Iskolájában a verést tudatosan alkalmazták. Locke tiltakozik a verés ellen: a verés megalázza a gyermeket -> bátortalan nyámnyila felnőtt. 1693: Gondolatok a nevelésről- optimista (túlzó optimista) Tabula rasa: tiszta lap: minden ami kialakul bennünk, rajtunk, az mind a nevelés eredményeként jön létre. a nevelés mindenhatóságát hirdeti. Fontosnak tartja az erkölcsi nevelést, a gentleman nevelése. Testi fenyítés csak a hazugság büntetése. A hazugság összeegyeztethetetlen a gentlemannel. Locke ellene van az intézményes nevelésnek. Helyette a magánoktatásnak a híve. A kapcsolat elmélyültebb, jobban figyel a gyermek. Fellép az idegen nyelv oktatásának hatékonysága ellen (gyenge oktatás).
J.J. Rousseau: A felvilágosodás egyik atyja, ellentmondásos, irracionális egyéniség. Apai nevelés fontossága. Klasszikus görög műveltséget szerez (R. tiltakozik az ellen, hogy korán kezdje a gyerek a tanulást)

Emil- avagy a nevelésről: nevelési elvek.  4 könyv a fiúk neveléséről: progresszív nézetek: születéstől 2 éves korig, testi lény a gyermek, test fejlődése, táplálkozás fontossága, anyatej szerepe, 2-12 éves korig érzelmi lény: érzelmek, érzékelés fontossága, nevelése, sok gyakorlatot iktat be, tiltakozik a gyermek oktatása ellen. Még olvasni se tanuljon meg. Egy mesterséget kezdjen el megismerni a gyermek-> munkára nevelés. 12-15 év: értelmi nevelés: írás, olvasás, számolás, korszerű természettudományos ismeretek: kiviszi a gyermeket a természetbe. Új módszer: a tanító dialógusban tanítja Emilt. 15- házasság: szív nevelése, vallási nevelést, szexuál-erkölcsi nevelés
Lánynevelés (Szofi) elsősorban a fiúk érdekében, házias nők nevelése.
Alapelvek: természetesség elve: ne siettessük a gyerek fejlődését, legyen gyerek, mielőtt felnőtt lesz
Szabadság elve: fegyelmezés is természetes következmények, ne legyen kényszerítés.

Reformpedagógia: Alan Key-> nem nevelés

Herbart: nevtöri alakja, magyar pedagógiai gyakorlatra ő tette a legnagyobb hatást, Kálmán Mór hozta be a Herbart-i pedagógiát. A gyökereit a mai napig lehet érezni. Pedagógiai előadások vázlata című könyvben nevelési és oktatási kérdésekkel foglalkozik.

Mikor van jelentősége a nevelésnek? A nevelést folyamatként fogja fel Herbart, nem egyszeri ráhatás, hanem egy állandó hatás (születéstől halálig).

Három nagy szakasza:

• kormányzás: a tanárnak feltétlen tekintélye van (tekintélyelvű pedagógia), minden eszközt megenged a tanárnak, testi fenyítés, berendezés
• oktatás: a nevelés része az oktatás, Bábosik: a személyiségnek alapvetően két része van: ösztönző-rendszer, végrehajtó- rendszer. A személyiség ezeknek az egysége, a rendszereket neveléssel (ösztönző) és oktatással (oktatás) alakítjuk ki.
  • világosság foka: minél szemléletesebben, sokoldalúbban, érzékelhetően
  • asszociáció foka: társítás, kapcsolat alakítása, azok az ismeretanyagok, amiket tudunk kapcsolni már meglévő ismeretekhez, azokat gyorsabban sajátítjuk el. jól követhető gondolatmenet, ismeretek gyakorlatban való alkalmazásáig jussunk el.
  • rendszer foka:
  • módszer foka:
  • vezetés: erkölcsi nevelés, vallás-erkölcsinevelés, hit tételeinek ismerése

Reformpedagógiák: a figyelem a gyermekre irányul, külsőségekben is szakít Herbarttal (nincs dobogó). Foglalkozik a gyermekek teljesítményével.

1923. Pressey : első oktatógép, vezérlő asztal, minden tanuló kapcsolódott, feleletválasztó lapocska volt a gyerekeknél, a gép egyaránt visszajelzett a tanárnak és a gyermeknek is, miközben biztosította az egyéni haladási ütemet és minden tanulónak biztosította, hogy megoldja a feladatot. A bizonytalan ismereteknél is segíti elmélyíteni a tudást.

1953. Skinner: alacsony hatékonyságú az iskola, az S-R séma miatt (s- stimnusz/inger- reakció/válasz), a tan nem győződik meg, hogy jó-e a válasz minden gyermeknél. A válaszhoz kapcsolódjon visszacsatolás és megerősítés. Linearis programozás alapja: az ismeretanyagot részekre, szekvenciákra bontja. ezek az információ elemi részei. Szakaszonként: információ, visszajelzés, megerősítés. Csak akkor léphet a következő fokra, ha az előzőt teljesítette. Minden lépcsőfokra rá kell lépni. Előnye: minden gyermekkel megoldatja a feladatot, saját tempó. Hátránya: rákényszerít minden tanulót, hogy rálépjen arra a lépcsőfokra, nincs átugrás. Az elaprózott lépcsőfokoknál nem látja a lényeget

Crowder: programozott oktatás, az információt szekvenciákra bontja, az ismeretfeldolgozásban egy adott pontról több irányba is indulhat, engedi a megoldások sokféleségét.

Pask: hajlékony program: figyelembe veszi az egyéni képességek differenciáltságát. Az egyén képességeihez idomul a program.

C. Freinet: francia tanító, Modern iskola technikája: első részben az okokat próbálja összegyűjteni, miért ilyen alacsony az iskolák hatásfoka? Az iskola azt várja, hogy a gyermekek úgy lássák a dolgokat, mint a felnőttek. Úgy, ahogy a tankönyvben van írva, és ahogy a tanító látja. A gyermekek passzívak, befogadásra kárhoztatottak, nincs aktivitás. a tanítás arra irányul, hogy megnézzük milyen a memóriájuk, nem pedig a gondolkodását nézzük. „ A tanító beviszi a kerékpár, ki is emeli, elmagyarázza, milyen részei vannak, elmagyarázza, hogyan kell egyensúlyozni rajta. Feladja házinak milyen részei vannak, és hogyan kell egyensúlyozni. Aki el tudja mondani, arra azt mondja: Fiam, te tudsz biciklizni.” tapasztalásra van szükség. Kereső tapasztalás: olyan helyzeteket teremt, hogy a gyermekek kutassák a természetet, a dolgokat, ezáltal gyarapodjon az ismeretük.

 

Didaktikai alapfogalmak rendszere

 

Tanítás: a tanár ismeretátadó tevékenysége, egyoldalú tevékenység, sokszor ez a domináns az iskolákban.

Oktatás: a tanár ismeretátadó tevékenysége és a tanuló ismeretelsajátítása együtt, a tanuló tevékenységére helyezik a hangsúlyt, hogyan dolgozzon?

Tanulás: minden ismeretfeldolgozást jelent, nem a tanárok által irányított feldolgozást jelenti. (Báthory: tanulók, iskolák különbsége) tanulástípusok, tanuláselméletek? Carroll- és Bloom- féle modell

Ismeret: tények, fogalmak, általánosítások, cselekvések összessége. Pontosan meghatározottak, a tanterv írja elő. NAT

Képzés: ismeretek begyakorlása, elmélyítése

- tartalma szerint:

• materiális: ismeret ismétlése, emlékezet, lexikális tudás
• formális: logikus gondolkodás, összefüggések felismerése, ok-okozati összefüggések

- iránya szerint

• általános: m+f
• szakképzés: szakismeret, felsőoktatás

Jártasság: Az ismeret elsajátításnak olyan szintje, amikor gondolkodási műveletek segítségével új helyzetben is tudom alkalmazni az ismereteket.

Készség: Az ismereteknek automatizálódott összetevője. A gondolkodást tehermentesíti. A tanterv írja elő.

Képesség: valamilyen tevékenység elvégzésének a feltétele. Tevékenységgel fejleszthető ki. Nem összegződés, hanem tendencia
adottság nem képesség
Adottságok: örököljük, kevés van belőle, sok módon nyilvánulhat meg.

Tanulás: Báthory könyvből

Az oktatás folyamata és szerkezete, metodikai problémák

1. Az oktatás folyamat

Élethosszig tartó tanulás-> a tanulás nem egyszeri ismeretelsajátítás, minden kornak megvan a maga sajátossága, minden korban. Különböző periódusok vannak. A tanárnak az iskolában ezt a folyamatot biztosítani kell.

• tanterv: az a dokumentum, amelyik tantárgyanként és osztályonként írja elő a tanítandó tartalmat.
• tankönyv: tartalmilag, fejlődés lélektanilag figyelembe veszik az életkori sajátosságokat.
• tanmenet: a tanítás menetét tervezi meg a tanár egy évre. órákra bontva
• óratervezet, óra vázlat: kezdő pedagógusok készítik, részletes felkészülés az órára, a tanár kérdéseket és válaszokat fogalmaz meg. a vázlat rövidebb tartalmú, csak a fő csomópontokat tervezi meg a tanár, három logikai egység: számonkérés, új tananyag, utalás a következő anyagra.
• folyamat: az iskola szervezi, a tanórát követi a tanórán kívüli és az iskolán kívüli munka

1. Oktatási folyamat szerkezete

két lényeges része van:
|--------------------------|-------------------------|
ismeretszerzés                              alkalmazás

1. ismeretszerzés:
   1. célkitűzés: a figyelmet rá kel irányítani a témára, érdeklődés felkeltése
      1. direkt célkitűzés (megoldási mód): konkrétan megmondjuk, miről fogunk tanulni
      2. probléma centrikus célkitűzés: a problémát az élet területeiről vetem fel
      3. konkrét tények bemutatása: az anyagot egészében mutassuk be a gyermeknek

 

1. elemzés: az egészet részekre bontjuk, azokat vizsgáljuk meg
2. általánosítás: rugalmasan kell kezelni, a gyerekek ismerjenek fel összefüggéseket, saját gondolataikkal próbálják megfogalmazni, miről szól ez a tartalom; absztrakció: konkrét dolgoktól elvonatkoztatunk
3. összefoglalás: lényeg kiemelése
4. rendszerezés: a tananyagot nagyobb összefüggésbe helyezzük
5. -> ismeret
   
   
6. alkalmazás:
   1. ismétlés: az ismeretek elmélyítésének fontos mozzanata,
      1. permiábilis: a legfontosabb ismeretek ismétlése, a tantárgyhoz kapcsolódik, egy-egy tantárgy nyelvezetét pontosan megismerje és használja a gyermek
      2. aktuális ismétlés:konkrét tanórai anyaghoz kapcsolódó előzetes ismeretek felelevenítésé jelenti
         1. tantárgyon belüli
         2. tantárgyon kívüli
      3. gyakorlás: ismeretek elmélyítését jelenti, képzés
      4. ellenőrzés, értékelés: szóban, írásban, mind a két formát alkalmazni kell, a folyamatos készülésre kényszeríti rá a gyermeket; az értékelésnek visszajelző funkciója van, visszajelzés a tanárnak, tanulónak, iskolának, szülőknek
         1. formatív/formáló: szöveges értékelést kapnak a gyermekek
         2. szummatív/összegző, lezáró: sok problémát jelent, szubjektív,
         3. diagnosztikus értékelés: orvosi gyakorlatból vették át
      5. -> teljesítményképes TUDÁS
      6. a szerkezet metodikai (módszertani) problémája
         1. szakaszosság|-------------I--------------|--------A--------|
         2. torzult szakaszosság |---------------i-----------------|--a--|
         3. egész napos iskola|----------------i-----------------------| A-> Hf.

         4. I

            A

            |-----------A--------------| I -> Hf.

 

Oktatási módszerek

Módszereket meghatározó tényezők

Oktatási módszerek csoportosítása

Néhány módszer jellemzője (előadás, vita, projekt, szemléltetés, magyarázat, beszélgetés)

Módszer: metódusz, görög szó, jelentése eljárás, alkalmazás. Azokat az eljárásokat nevezzük így, amiket a tanár az ismeretek átadására, a gyermekek az ismeret elsajátítására használják.

Milyen tényezők határozzák meg a módszereket?

- társadalmi szükséglet: döntő, minden társadalom megfogalmazza az ember képét, hogy a társadalom tagjai milyen tulajdonsággal rendelkezzenek. Ezeket az elvárásokat a tantervekben rögzítik. Ma a nemzeti, európai és egyetemi emberi alapértékek kifejlesztése a cél.

- lokális elvárások: helyi tantervekben kerülnek rögzítésre. Figyelembe veszik, milyen adottságokkal rendelkezik az adott iskola.

- iskola sajátosságai, lehetősége

- a tantárgy lehetőségei: humán tárgyaknál pl érzelmi oldal, kémián, fizikán pl kísérlet.

- a gyermekek életkori sajátosságai (általában 10 éves korig a gyermekek a konkrét fogalmi gondolkodás szintjén vannak)

- nevelő egyénisége: minden tanárnak meg kell találnia azt a módszert, amivel legeredményesebben tudja átadni az ismereteket.

Az dönti el, hogy jó módszerrel dolgoztunk, hogy a gyermekek tudják-e az anyagot.

Oktatási módszerek csoportosítása: a csoportosítás alapja a tevékenység

Tanár tevékenységén alapuló módszerek	Tanár és tanuló együttes tevékenységén alapuló módszerek	Tanuló önálló tevékenységén alapuló módszerek
előadás elbeszélés leírás magyarázat (azaz szóbeli közlés módszerei)	beszélgetés vita gyakorlás ismétlés Ellenőrzés-értékelés	megfigyelés feladatlap munkafüzet tankönyv feldolgozása nyelvi labor számítógépes programok
szemléltetés (tanári demonstráció)
Didaktikai alapfogalmak szerint
tanítás	képzés	tanulás

Ösztönző rendszer: szokás, eszménykép, példakép, meggyőződés (normát jelent)

 

 

 

Végrehajtó rendszer: ismeret, jártasság, készség, képesség

 

 

 

Néhány módszer metodikai jellemzője:

- előadás: gyakori módszer a középfoktól kezdve

• szerkezete három részre tagolódik
  • bevezetés: funkciója: érdeklődés felkeltése, figyelem ráirányítása a témára:
    • pontosan jelöljük meg a témát
    • téma jelentősége, aktualitása
    • adjunk vázlatot
    • tárgyalás: a téma gondolati kifejtése, logikus, ne csapongó, követhető,
      • induktív út: egyes tényeket sorolok, ezek után következtetek
      • deduktív út: általánosításból haladok az egyes példák felé
      • a témán belül mutassunk rá párhuzamokra és különbségekre is.
      • fogalmazzunk meg kérdéseket, de ezekre a választ az előadó adja meg.
    • befejezés: térjünk ki, hogy sikerült-e a célkitűzést elérni, sikerült-e bemutatni a témát, foglaljuk össze az előadás lényegét, a legfontosabb csomópontokat emeljük ki, soha ne zárjuk le a témát, hanem a tovább gondolkodást segítsük elő. Szakirodalmi ajánlás, forrás,
  • Technikai dolgok: fontos, hogy előadásnál a kommunikációs képességét mutassa meg az előadó, ennek két módja van: verbális és non-verbális
  • nonverbális kommunikáció csatornái
    • megjelenés: fontos a jó megjelenés
    • tekintet: sok információt ad, a szemkontaktust mindenkivel fel kell venni, ezzel is be tudja vonni a hallgatókat, interaktívvá kell tenni az előadást, az illetőnek valamilyen jelezzen vissza a tekintet, hogy a másik veszi-e az információt. A szakirodalom szerint „szórni kell” a tekintetet.
    • mozgás és gesztus: figyelemfelhívó is lehet, fontos, hogy ne legyen pózolás, ne legyen előre eltervezett mozdulat, a nagyon sok mozgás elterelheti a figyelmet, zavaró lehet,
    • hangszín, hangerő, beszéddinamika: elárulja a véleményt a tartalomról, a véleményt azokról, akikhez szólunk.

- vita: olyan együttes tevékenységen alapuló módszer, melyben véleményeket ütköztetünk, kölcsönös véleménycsere, amely során egy közös álláspont kialakítására törekszünk.
A vita alapelvei:

• feltételek biztosítása:
  • létszám (optimális létszám: 12-15 fő),
  • szemtől szembeniség biztosítása,
  • vitaidő: elég idő álljon mindenki rendelkezésre, mindenki annyit és annyiszor szólhat, ahány és amennyi gondolata van,
  • tudatosítani kell, van-e reflektálás,
  • üres szócsépléstől óvni kell a vitában résztvevőket
  • objektivitásra való törekvés:
    • információ biztosítása: ott, közvetlenül elmondom a problémát- ez elég manipulatív, előzetesen, írásban kiadom az információkat- korrektebb
    • ne engedjük meg, hogy személyes ellentétek alakuljanak ki a vita során
    • ne engedjük meg, hogy a személyes ellentéteket bevigyék a vita fórumára
  • igazságkeresés kötelességének biztosítása:
    • azokat a gondolatokat is elmondhassam, amiben bizonytalan vagyok
    • a jó vélemény kialakulását segíteni kell
  • a vita kezdetén a vitát vezető ne mondja ki a véleményét, engedje, hogy ütköztessék a véleményeket. Kérdésekkel közbeszólásokkal mederben kell tartani a vitát. Tapintatos vitavezetésre van szükség. A vita végén a közös álláspontot ki kell emelni, meg kell erősíteni. Itt mutassa meg a vitavezető saját véleményét, ez a vélemény lehet a közös ponttól eltérő is.

- Szemléltetés

- projekt módszer

ZH  KÉRDÉSEK: didaktika, Comenius, Locke, Herbart, Pressey..., didaktikai alapfogalmak,a tanulás is, az oktatási folyamat, és az oktatási módszerek, Falus Iván jegyzetből és a Báthory Zoltán tanulók, iskolák, különbségek... könyvből